Végre frissebb energiákkal ébredtem.
Muszáj dolgozni, vagy ha nem megy – akkor tevékenykedni. Csak nem elsüllyedni a tunyaságban. Ha nincs más dolgom, sportolni. Frissen tartani magamat! Az ember odatartozik, ahová sorolja magát. A senki Korda ma zenebonát csinál Fair-banks, Pickford, Chaplin között – Goldwynnal szövetkezve… kik ezek? Jelentéktelen emberek, akik pozícióba kerültek. Pozícióba kell kerülni. Az írónak erre egyetlen módja van: írni, s jót írni, ez az egész. Nem kaptam elégtételt s megérdemelt méltányolást következő műveimnél: Amerikai napló (le sem fordítottak, pedig az első könyv volt, ami Amerikával foglalkozott); Hős – első nagy háborús darab, soha sehol elő nem adtak; Foldnelkuly János nem ment túl Pesten – érdemtelenül!; A Waterlooi csata ugyanígy! – Postáskisasszony – sokkal többet érdemelt volna; Angel elveszett angolszász területre; Caruso contra Ramses – sehol sem boldogul – érdemtelenül!; Pintyőke – sokkal többet érdemel; Feltaláló – nem boldogul, érdemtelenül!; Nizsinszkij-script, melyben sok a jó – említés nélkül eltűnt; Hamlet-scripttel semmi siker! Tsar and Musician (jó script) nem használták fel; a Boldog várost le sem fordították! A az Antonia darab is akadozik… Óriási erősek az idegeim, s remek az ellenálló képességem, hogy ennyi méltatlanságot elbír! (Igaz, hogy nehezen!)
