Tegnap éjjel hazajőve a klubból, ahol a heti sok ezer dolláros sztárok közt szegényen lézengtem – négy órakor az ágyban, az éjszakai némaságban csaknem sírtam. Tíz év előtt még lehetett volna más irányba terelni az életet, amely feltartóztathatatlanul múlik — lehetett volna egy őszinte elhatározással mindent másképp csinálni. Most?… Hiába mondom, hogy a szép tíz év a nagy utolsó felvonás – a nagy munka, a siker, világlátás most következik – magam sem nagyon hiszek benne…
Naplók, életrajzi töredékek