Tegnap Channing Pollock darabja, az Enney. Pacifista darab – jól csinálva – tisztességes szándékkal. Katonák trappolása. De nálunk minden jó író írna ilyet. Azonban ennek az írónak a művészete a darab karrierjének megcsinálásában van. Kezdődött 1000 dollár heti bevétellel – más darabokat ilyenkor levesznek (s a darab nem tetszhetik igazán a közönségnek). Ö ellenzi a reklámot (itt a reklám minden). Nobel-díj. Professzorok levelei. Ő maga a templomban felolvas. Elérte, hogy két évig fog menni a darab. Egzakt.
Tegnap este parti Andrews úrnál, akit életemben sose láttam. Orosz étkezés, magyar muzsika. Egy indián hercegnő volt jelen (miért hercegnő?). Ezt a finom, ruganyos testet, ezt a táncot, ezt a race-t igazán látni – ez most is az erdők lánya!
S itt nagy tiszteletnek örvend, „really american”,* mert bennszülött!
Az ember az egész világot csak a saját szemszögéből nézi, s az a döntő, mi történik vele belül – eszerint ítél meg egy várost. Most New York iránt nagy az elkedvetlenedésem. Akik túl vannak az első szenzációkon, akiknek nem a felületes élet a fontos, akiknek nem a pénzkeresés a legfontosabb – azoknak borzasztó itt.
Ha elgondolom, hogy itt kellene maradnom – kétségbeesnék
– a sivatagot érezném a város mögött – a Szaharát, melybe bele van álmodva ez a Fata Morgana-város.
Antónia szép, meleg premier volt, de az egész dolog egy fél centiméterrel alulmaradt, s ha nem szenzáció, már nem ér semmit!
A zsidók azért a legmodernebbek és legforradalmibbak, mert vallásuk rettentő konzervatív formáitól akarnak szabadulni – illetve ez a túlzott visszahatás.
A világ ma szellemileg olyan állapotban van, mint a Föld lehetett a tűz- és jégkorszakban, midőn kérge még nem szilárdult meg, s mindennaposak voltak a rettenetes geológiai katasztrófák.
Hazautaztunk. Egy ideig nyugodtan éltünk. Házunk tele volt vendéggel. Új amerikai barátaink is, és azoknak barátai felfedezték Budapestet és meglátogattak minket. Emlékszem, hogy egyszer vacsora után egy fiatal zeneszerző leült a zongorához s elkezdett nagyon szépen játszani. Colé Porter volt, a karrierje elején. Később ő írta a zenét egyik darabomhoz.**
Az élet emelkedett – pénzünk fogyott. Ilyenkor, mint máskor-furcsa szokása életünknek -drágább, szebb, nagyobb lakásba költöztünk. Még szökőkút is volt – az ebédlőasztal közepén!
Új darabot kell írni, de Budapest tömött élete nem volt alkalmas munkára. Kivittem az egész családot egy Bécs melletti fürdőhelyre és ott hetek alatt megírtam Angyal című darabomat.
A darab témája modern és merész volt, ügynökeim úgy vélték, hogy előadhatatlan. Budapesten mégis színre került, s később Londonban és Párizsban. Végül Lubitsch Hollywoodban remek filmet csinált belőle.
Visszatérve Budapestre, elkezdtem a magam kedvtelésére kis vígjátékokat írni. így készült el a Tihamér című darabom (a féltékenység komédiája), amelytől őszinte csodálkozásomra, s régebbi sikereim dacára nagyon húzódott minden színház, míg végre egy kabaréban adtuk elő – igen nagy sikerrel.*** Főszerepét Bajor Gizi játszotta. A kabarénak Nagy Endre volt az igazgatója. Egy igazi jó író volt, aki azonban tehetségét a kabaréra szentelte, és a legjobb konferanszié volt, akit valaha hallottam. Később, mikor pénzt szerzett, kiment álmai városába Párizsba – hogy ott élvezze „őseit”, és nagy, szellemes konferansziékat. S itt jött rá, hogy ő ezt jobban tudja. Viszont ez kiábrándította az egész műfajból. Drága, kedves, tehetséges ember volt, akinek a kabaréművészetről írott könyve még mindig világsiker lehetne. Ezután a Pesti Napló bán írt nagyon mulatságos eredeti rovatot, s Bródy Sándorral együtt szerkesztette a magas nívójú Jövendő című irodalmi szemlét – amíg egyetlen fia halála őt is ledöntötte.
Dacára színpadi sikereimnek, én ezidőben „otthon”, színpadi képességeim teljében, kezdtem kimenni a divatból. Legjellemzőbb esetem volt ezen a téren a Földnélküly János című vígjátékom, amit Karinthy Frigyessel írtam.
Karinthy, aki cikkek, szatírák írásából kereste nehezen kenyerét, nemcsak Magyarország, hanem merem állítani, a világ egyik legeredetibb, legtehetségesebb írója volt. Megint a régi történet: ha Angliában vagy Amerikában születik, hamarosan a legelső helyre került volna a világirodalomban. így mi történt vele? Lefordította mesterien magyarra Swift Gulliverjét, írt hozzá folytatásképpen egy külön könyvet. Versei, elbeszélései, cikkei nagyrészt csak magyarul jelentek meg. Mikor én Karinthy-val darabírásra társultam, ő még virágjában volt. Darabunk témája, szerkezete, karakterei igazán originálisak voltak, s hamar megírtuk a dialógust. Odaadtuk a Vígszínháznak, mely az én darabjaim színháza volt.
*(ang.) igazi amerikai
**A Síik Stockings című musicalhez
***a Blaha Lujza Színházban, 1931. január 3-án.