1925-09-09

Az ember nem ér rá, hogy boldogtalan legyen. De a nők igen… Nekik hiányzik valami, úgy látszik. Ők lelki vérszegények. S azért keresik a csábítást? Ma Marjorie Rambeau a próbán elvágódott, mint egy darab fa. Beszélgetett velem, s hirtelen hanyatt esett. Rémes volt – amilyen jó színésznő, hogy fel vannak lazítva az idegei!

A színészek roppant kedvesek. Egyéniségmentesek annyiban, hogy nem ugrálnak, nem hecceinek, nem lavíroznak – dolgoznak, s nagyon tehetségesek.

Ez a világ legelső színházi városa. Itt a színház és a mozi a centrum, azaz a szív, az dobog e lilafejes fantasztikus varosban … Itt még nem ábrándult ki a közönség – jó, türelmes, hálás – és reagál – és számítani lehet rá, s beüthet a dolog, ami máshol nem.

A Broadwayn éjjel 12 órakor nyitva van majdnem az összes üzlet, bank, trafik – ésszerű dolog – egy bolt akkor legyen nyitva, ha közönség van, s éjjel a Broadway a legforgalmasabb. Elszánt salesmenek** ingujjra vetkőzve állnak a boltban, készen arra, hogy mindenáron eladjanak. Itt a bolt küzdelem, harc, kitalálás. New idea – és reklám, reklám, reklám!

* (ang.) kereskedők

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük