Reggel korán felébredtem – a hajó áll azt hittem, mar a kikötőben vagyunk. Rohanok a fedélzetre – nem látni semmit. Megakadtunk valami zátonyon, s csak későbben mozoghattunk előre. Végre New York. Mindenki a fedélzeten. Sablonos magyarázatok. Ez itt a Szabadság-szobor, az Long Island… A tenger megelevenedik… sok-sok kis és nagy hajó. Sajnos, nincs idő szemlélődni, vizsgálatok a hajón – útlevél, s a poggyász után kell nézni. Mire ismét a fedélzetre jutok – már áll a hajó, s házóriások – háztemplomok fényei. Különös, óriási város, túlnőve az emberi alkotóképesség keretein: természeti tünemény.
Fáradtan érünk haza. De mikor magunkra maradunk, nevetünk és ujjongunk, hogy itt vagyunk.