E percben, éjjel fél tizenegykor telefonozza Szegő Lotti* a hírt, hogy a német császár és a trónörökös lemondott. Végre! Milyen hülyék ezek a császárok – az utolsó pillanatig húzzák, s mindig elkésnek. Ha egy hónappal ezelőtt mond le, még mennyit megmenthetett volna – de nem, ő kapaszkodik, amíg lehet, s végül összedől felette minden. Senkit nem gyűlöltem úgy, mint ezt a tehetségtelen disznót, ezt a komédiást, ezt a buta dögöt, akinek volt szíve ebbe a háborúba belerántani a világot. A középkornak csak most van vége…, de húszmillió embernek kellett érte felfordulni.* Szegő Elemér újságíró felesége
Naplók, életrajzi töredékek