A szakácsnőnk ma hazajött Kalocsáról, ahová élelmiszerekért rándult ki. Elmesélte útját. Milyen tehetséges nő, hogy tud előadni és alakítani! Ha „társaságbeli” volna, milyen „központ” lenne. Bement egy falusi asszonyhoz: „Magának megmondom, pesti vagyok, adjon valamit…” , Jaj, lelkem, pesti, tudom, hogy éhes…” Egy nagy darab szalonnát s kenyeret kapott. Másiktól, egy embertől, egy liter bort; mindnek azt mondta, özvegyasszony, megadta a címét, ha Pestre jönnek, keressék fel. A piacon egy vörösőrnek, aki igazolásra szólította fel, ezt mondta: „Mivel igazoljam magam? Gyöjjön, menjünk be egy szobába, maga is levetkezik, levetkőzök én is, szép vagyok, maga is szép ember, megismerjük egymást..Nagy nevetés – és engedték vásárolni.
Naplók, életrajzi töredékek