Tegnap Károlyi Mihály köztársasági elnöknél ebédeltem, egészen intim társaságban. Igen szimpatikus ember, akinek a tehetsége azonban inkább művész jellegű, s ő túlságosan emberi ahhoz, hogy e rendkívül nehéz időkben, amikor államférfiúi vízió és határozottság, jó szándékú erély s mindenkire ható célkitűzés volna a fontos, jól kormányozzon. Főképpen, miután nem is rajta múlnak, nem is tőle függnek a dolgok. – Károlyi hajmeresztő történeteket beszélt el a háborúról.
