Állandó problémám, hogy mindenki pitiáner – ha közelről jól megnézem az embereket, mindben van valami törés, amiért sajnálni lehet. Régi, banális igazság, hogy senki sem boldog. Most végre felfedeztem egy boldog embert: Richthofen, a repülőkapitány. Buta és korlátolt. Huszonöt éves és kapitány és „pour la mérite”-je van, ami neki a világon a legnagyobb dolog. Egyetlen ember imponált neki, Rölcke*, de már arra sem lehet irigy, mert kidöglött előle. Olvasni kell a könyvét, neki csak sport minden, igazi élvezettel dob bombákat az ellenség közé, s lő gépfegyverrel gyalogságra, s lövi le pardon nélkül ellenfeleit a levegőben. Eddig vagy ötven ellenséges repülőt ölt, meg se kottyan neki, a lelkiismerete meg sem rezdül. Felállítható a tétel: boldog az a fiatal, egészséges, buta ember, aki vad ösztöneit kiélheti.
Naplók, életrajzi töredékek