Hallatlan, hogy megint milyen nehezen gurulok bele a munkába – pedig szeretem ezt a témát, mégis oly nehezen helyezkedem bele, megint oly nehezen adom neki magamat, folyton keresve a kis alkalmakat és kifogásokat, hogy ne dolgozzam. Sajátságos félelem attól, hogy egész érzelmi és gondolati világomat lekössem és koncentráljam egy dologra. Ez talán a mohósággal függ össze, hogy egyszerre mindent szeretnék, koncentrálni is és amellett az élet kényelmes és jó dolgait is élvezni – ez a mindent együtt, minden jót együtt – ez a telhetetlenség -, ez nem megy.
Elolvastam a háborús darab IV. felvonását.*** Igazán elementárisán hatott. Borzasztó sajnálom, hogy abbahagytam júliusban és nyaraltam, s azt a hideg, számított darabot csináltam*, ezt kellett volna forrón, egyfolytában – most már készen lenne. No, de talán megcsinálom!
- (fr.) L. M. itt nyilván valamilyen magas német hadi kitüntetésre gondol.
**híres vadászrepülő, repülőzászlóalj-parancsnok az I. világháborúban
*** A hős (címváltozat: Az igazi hős) című, máig előadatlan színdarabról van szó.