London

London alapjában véve az első város, amire azt lehet mondani, hogy fantasztikus. Mi teszi? A levegője, mely már száz lépés távolságban elkékíti, elködösíti az épületek kontúrjait? A sajátságos vörös és barna házai? A furcsa parkjai, friss zöld pázsittal s távolságba vesző fáival? Az emberek különös arca? A rendkívüli idegenszerűség?

Nem tudom – csak azt érzem, hogy az egyetlen város, amely olyan, mintha álomban is előjöhetne. Mivel egyetlen próbát sem láttam, s fogalmam sincs róla mit és hogyan játszanak – nem ragadt rám a színpad izgalma, és először életemben teljesen nyugodt vagyok.