Az irodalomban csak az marad meg, aki saját nemzedékének tud valamit mondani! Jaj annak, aki a múlton rágódik. Csak konszolidált időkben – mint az elmúlt harminc évben a háborúk előtt — van az embereknek lélegzetvétele visszatérni a múlthoz, s annak irodalmával foglalkozni. Nagyon érdekes a lemaradt generáció, akik nem tudtak lépést tartani, de nem veszik észre, s csak csodálkoznak, hogy miért nem sikerül nekik. Viszont – s ez paradoxon – ez a generáció vezeti a világ politikáját, a bü évesek! — az egyetlen terület, ahol uralkodnak.
* A Lenni vagy nem lenni című filmről van szó.