Tökéletes, meleg, szép, nyugodt nap. Sétáltam. Szép és jó volt minden – ritkán éreztem magamat ilyen rendben. De az éjszaka gonosz volt. Ablakom előtt az „új nemzedék” egész nap labdát rugdos. Látom unokáimat, szemlélve, milyen más emberiség jön utánunk. Azoknak úgyszólván fogalmuk sincs, mi minden történt velünk, abszolút más lesz mindenben az életfelfogásuk. Ezt sohasem láttam olyan tisztán, mint most éjszaka. Ettől várod az emberiség haladását, javulását? – hisz ez nem is gondol arra, mi történt, hogy milliók pusztultak el az utolsó rémháborúban! Azért ismétlődött meg évezredek óta ugyanaz, s a következő nemzedék ugyanúgy nem fog tudni segíteni, mint eddig, mert nincs meg bennük az igazi tudat. Vissza kell majd térnem az Elet Értékelésért, mert ezen segíteni kell.
Naplók, életrajzi töredékek