Kinyitom a magyar újságot, amit Budapestről küldenek ide, s olvasom, hogy Kosztolányi Dezsőné, Görög Ilona 82 éves korában meghalt. Ö volt az első nő, akivel tartós szerelmi esetem volt, ő éreztette velem először, mi egy nő a férfi számára (nagyon fiatal voltam), s tartott ez a viszony jó ideig. Anyámhoz is levittem falura, s majdnem úgy volt, hogy elveszem feleségül. Mégis, nem olyan igazi együttes lett volna talán, amilyennek szerettem volna – lassan tehát megszakadt köztünk a viszony, de ő az első nagy élményem, úgyszólván ő tanított meg a testi szerelemre. De később ő aztán Kosztolányihoz ment férjhez. Hogy történt? – kérdeztem Kosztolányit… Hirtelen viszony támadt köztünk, mondta ő, s ott álltunk emeleti kis lakásomban az ablak előtt. Vagy kidobom az ablakon, vagy elveszem -mondta- hát elvettem. Évtizedek teltek el, míg egyszer Amerikából látogatóba Budapestre érve találkoztam Ilonával. Idős nő volt – néztük egymást, emlékeztünk egymásra, de nem mentünk bele a múlt emlékeibe. Mindkettőnknek fiatalkori nagy élménye volt, de társaságban voltunk, s csak gondolatban tért vissza a múlt. Szép emlékélmény volt.
