Tegnap egy galambot néztem az utcán. Egyre világosabb előttem, hogy egy nagy gyárban készül az egész — a galamb is, a legpontosabban, művésziebben kitervelve – egy alapszabvány szerint, mert neki is, mint a legtöbb teremtménynek, két szeme, szája, füle, szíve, gyomra van a legnagyobb körültekintéssel megalkotva, s vigyázva a szépségre is (az a két szimmetrikus fehér csík az orra mellé festve! – s viliódzó toliszínei a nyakán!). S mivel alkotója beletette az életmotort (emésztés, szex, ösztönök) több gondja rájuk már nem is kell, hogy legyen, mivel automatikusan élik életüket, s szaporodnak. Neki csak a specieseket kellett megalkotni. Csodálatos! De mi végből? * (ang.) szórakoztatóiparos
Naplók, életrajzi töredékek