Vannak órák, mikor egész embernek érzem magam, úgy érzem, teljes része vagyok az életnek, társadalomnak, irodalomnak is. Bár az ilyen idők gyakrabban visszajönnének, s az lennék, aki lenni szeretnék!
A legnagyobb baj kettőnk között* volt. Ha meg tudtuk volna spórolni azt a nagy egyenetlenséget, bőszítő nyugtalanságot, veszekedést, ami — nagy szeretetünk mellett — bennünket mindig elfogott, egzisztenciám és hivatásom bizonytalanságát fokozta, nyugodtabb élet lett volna sokkal. De hát ezen már sem segíteni nem lehet, sem jóvátenni – hanem a még hátralévő kis időt lehetőleg nyugodtan tölteni. 83 éves vagyok – hát mit akarok, mért helyezem magam bele a versenyes, küzdelmes élet minden zavarába? Nyugodtan venni mindent, s a két nagy dolgot megcsinálni, a Lábán leányait és az Önéletrajzoméit. * A feleségére, Lidóra céloz.