Kétféle próféta van: az egyik az emberiség vagy egy nemzet jobb ösztönzésére apellál (emberség, jóság, szolidaritás, alázatosság)
– ez Jézus, a másik a nemzet rossz ösztöneit kelti életre (gyűlölködés, düh, gyilkolás, háború) jobban mondva saját gonosz és erőszakos szenvedélyét viszi át a népre (nemzeti jelszavakba burkolva), s összetéveszti magát a nemzettel. Ha elég szuggesztív és tehetséges, könnyen felszabadítja a rossz ösztönök áradatát s irányítását — ez majd minden diktátor, ez, különösen napjainkban, Hitler. És valóban, a pokol feltörő démonainak harca a gyenge emberség ellen, mint ahogy a Bibliában írva áll- ezek a démoni, romboló erők léteznek, s örök bajt csinálnak az emberiségnek, sőt nem biztos, hogy nem a luciferizmus-e az emberi szellem és természet igazi tulajdonsága, s nem valóban a véres ragadozók és vérontók köze tartozik-e ez a megkergült faj, melyet isteni és szelíd útra téríteni, vagy akármiféle hittel korlátozni hiábavaló kísérlet, mivel a végén úgyis mindent összeront, mint a föld alatti erők rengése a ráemelt szép épületet…