Az idő múlása. A múlt év csupa hányódás-vetődés. Néhány nagy lehetőség villant fel – eltűnt megint, mint a villámfény a homályban. Szörnyű napok, majdnem valóságos nélkülözés. Volt úgy, hogy tíz dollárom volt, semmi más, nyomorult kis hotel, reményvesztettség, fiatalságomnak minden rossz emléke visszajött… Aztán lassan magamhoz tértem. Értékpapírjaim vannak: jó darabok-témák, amiket forgalomba kell hozni, kiteljesíteni, s akkor legalább egzisztenciálisan rend lesz. De különben. .. az idő elszáll – a felső korhatárba léptem, s ezen nem lehet változtatni…
S ezt a Hollywoodot itt kell hagyni, ez nem nekem való hely. Megint eltöltöttem itt egy esztendőt, ugyanazzal az eredménnyel, mint az előző tíz évet, amit itt elvesztegettem. Itt tartózkodásunk nagy pozitív eredménye Tommal való egybejövésünk. Ki álmodta volna, hogy még ő fog segíteni pénzzel és jelenlétének kellemességével? Igazán regénytéma!