Persze, hogy rosszul csináltam az egészet! Nem kellett volna kihozatni a családot, hanem május-júniusban 30 000 dollárral győzelmesen hazamenni – isteni nyarat tölteni – mindent megnyerni – ősszel a darabomat Pesten s Bécsben előadatni, s annak a hírével jönni vissza New Yorkba s Hollywoodba – a gyerekeket pedig Londonban hagyni. Ehelyett túl sokat ülök a rulettasztal mellett, míg lassan, de egész biztosan visszavesztem a nyereséget, s akkor miért ettem meg a békát? … Persze, hogy sötét gondolat innen Pestre visszamenni – de mi az élet? Fizikai szükségletek kielégítése (arra a legjobb Pest), s szellemi szellőztetés – beszéd, társaság események szemlélete stb. -, alapjában arra is a legjobb Pest, pláne ha az ember hozzászokott bizonyos mozgékonysághoz. Én szeretem Kaliforniát, mert nyugodt ritmusa van itt az életnek, ha film-ambíció örvényébe nem sodródik bele az ember – de e néhány, még férfikorú év kiélési lehetősége mégiscsak otthon van… Azután most láttam ennél a kis balesetnél, mily könnyen rokkan meg az ember – most kellene kezdeni az utolsó felvonást, a 10 nagy évet – sikerekkel, élményekkel — s lehetne! A testi restaurációt — ha csak valami pechje nincs az embernek — meg lehet csinálni — most kellene startolni a sikerhez! Talán menni is fog.
Naplók, életrajzi töredékek