Váratlanul felbukkan az Angyal eladási ügye, szerep Dietrich számára. Milyen furcsa, mint valami meg nem csinálhatom gondoltam mindig erre az eshetőségre, mely oly kézenfekvő volt, de épp az itteni különös s „minden úgyis másképp történik alapon nem foglalkoztam vele, pláne miután Lubitsch „ez teljesen lehetetlen” kiáltással ezelőtt két héttel leintette a dolgot.
S most – más oldalról kerülve elő, úgy látszik, mégis megcsinálják, persze engem gondosan ki akarnak zárni a scriptből. Különben sem lesz semmi hasznom belőle, mert a két tolvaj -Bartsch és Márton tökéletesen ki fognak fosztani. Hidegvérrel hagyom, mert nem is igen tehetek ellene, s mert be kell érnem a „credit”-tel, ami talán használni fog később. Rémes ilyen fickók markában lenni.
Fel akarok jegyezni néhány jellegzetes hollywoodi történetet. A Warner Brothers három testvér, kettő kitűnő, egy azonban imbecillis, akit éppen csak tartanak az irodában, de meg van tiltva, hogy bármit is csináljon. Egy nap ebédel a Brown Derby-ben, odamegy két fickó, beveszik az üzletbe, 5000 dollárt adnak neki, csinálnak egy zenés filmet, s néhány hét múlva megjelenik „Warner Brother’s Production” címen a kép, amelyet persze Warnerék nagy pénzért megvásárolnak, hogy ne rontsa a hitelüket. S azóta nem küldik egyedül löncsölni a hülyét.
Néhány évvel ezelőtt egy ember elment a rádióhoz, s addig könyörgött, míg a legrosszabb időt, 12-1 között, mikor mindenki löncsöl, odaadták neki. Elkezdte felolvasni szerkesztői üzeneteit. Egy hét múlva a rádió pár száz levelet kapott, azután ezreket. Az embernek heti 50 dollárja volt, most 12 000 dollár a jövedelme, nagy irodája van, filmen szerepel: hatalom lett! Micsoda világ ez, ahol egy ötlet így kamatozik!
Naplók, életrajzi töredékek