Hallván ezt a baromi tragikus pátoszt a német rádióban, gondolom, hogy a tragédia a kispolgár elképzelési formája… csak kis és szűk agyvelők bőgik így ki egy sémába beszorítva az életről (kötelességről) való elképzeléseiket.
Akik több szkepszissel vagy nagyobb életélvezettel állanak a dolgokkal szemben – azoknak ez a forma szinte nevetséges. Shakespeare távolról sem patetikus vagy tragikus ilyen értelemben, az ő történeteiben a szavak pompája mellett halk értelem van, s valami megsemmisítő ráismerés a szenvedély hatalmára, ő nem patetikus s egyirányú, ellentétben a görög tragédiával, amely a demokrata kispolgár kifejezési formája (talán).
Sok dolgom van hál’ Istennek, s ez magamhoz térít – Czin-ner-film, Korda, s még a Varázstükör darab és sok cikk… A cikkeknek jelentékenyeknek kell lenni – mintha most kezdeném a pályát, olyan ambícióval írva – fel kell venni a versenyt az igazán tehetséges fiatalokkal, akik ördögien tudják a mesterséget, de talán nem olyan jó elgondolok, mint én vagyok.
Tegnap este nagy társaság nálunk. Romola* spiritiszta, azt állítja, minden reggel bejön a szobájába a szellem – mozgásba hozza a bútorokat, s ő hallja, amit beszél. Ő csinálta Kordával a szerződést (mármint a szellem).
* Nizsinszkij felesége, Pulszky Romola, Márkus Emília lánya.