1921-01-26

Délután Belascónál. Rejtelmes folyosókon jutni a nagy színpad- mester szobájába, ahol terveit szövi s színpadi ötletein gondol­kozik. (Egy színigazgatónak, éppen úgy, mint egy főpapnak, bizonyos misztikummal kell magát körülvenni, ez hozzá tarto­zik a mesterségéhez – s az egyéniségéhez is Reinhardt körül is egész szertartások voltak.) A Governor* (így hívják itt a nagy igazgatókat) érdekes, okos es tájékozott ember, aki bagoly­várából jól lát és figyel mindent, mindenkiről tud, amellett képességei és tehetsége ismeretében rendületlenül halad a maga biztos útján. Ő nem vakmerő kísérletező, nem egy literatúra- bolond, bár azt hiszem, minden finom dolgot érez, hanem minden pórusában színházat érző és szimatoló határozott egyé­niség, aki mesterien játszik kulisszáival, s kitűnően gyúrja a színészanyagot, amely kezei közé kerül. A modern színjáték – különösen technikai dolgokban — sokat köszönhet neki, mert ezek a kitalálások és hatások bejárják a világot, és sokszor más formát öltve bukkannak fel itt-ott, s termékenyítik a színház kultúráját. Belascónak nagy hitele és megérdemelt tekintélye van, s ezt a jól megszolgált megbecsülést – ez is előnyös amerikai vonás – nem próbálják ráncigálni, gáncsolni – nem jönnek „újraértékelők”, akik veszett dühvel támadnak, s egyik embert a másik rovására, egyik irányzatot a másik ellen akarják kiját­szani. Ha arra gondolok, a zseniális Reinhardtnak mit kellett szenvednie éveken keresztül hisztérikus kis kritikusok támadá­saitól, hogy nem hagyták békében munkáját végezni, milyen ádáz dühvel estek neki, hogy nem bírták elviselni sikereit, mint tették felelőssé azért, hogy ő nem olyan, mint Brahm (inká-bb örülniök kellett volna, hogy Brahmjuk is van, és Reinhardtjuk is), s ha egy-egy kísérlete nem sikerült – s kinek sikerül minden dolga? – mint ültek korai halotti tort felette, s igyekeztek máris eltemetni — s mint ábrándították ki s vették el végre is a kedvét színházai vezetésétől — akkor mély tiszteletet érzek az iránt a tolerancia iránt, amellyel Amerika, az amerikai kritika azokkal szemben viselkedik, akik valami jót és értékeset nyújtottak.

 (fr.) kormányzó

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük