Bámulatos, hogy a magyar lapok milyen szabadon és bátran írnak minden annexió és régimódi politizálás ellen… Magyarországon nem sok hiányzik a forradalomhoz, de az csak afféle hamar leszerelhető forradalom lenne.
Megkezdtem az V. felvonást. Nagyon jó volna egész gyorsan elkészülni vele. Danegger, aki az első felvonás német fordítását javítja, el van tőle ragadtatva. Vajon mi lesz a darab sorsa?
Anyagi gondok, melyek azonban most sokkal kevésbé érintnek, mint azelőtt. Mióta a Pénz nem királynő többé, hanem utcalány, mióta szilárdsága és rendíthetetlensége megszűnt – ő is bizonytalan, s egyre értéktelenebb -, azóta én is sokkal jobban tudom magamat függetleníteni tőle. Persze jó volna most vagy 100 000 frank – nyugodtan itt élni – és hónapokra felmenni a havas hegyek köze és arra berendezkedni, hogy a háborút itt töltöm, de ha nem megy, az sem nagy baj – fő az egészség.
Mivel a hónap végén haza akarunk menni – szürcsölök minden napot és minden órát, amit itt töltünk még – oly nyugalmas, szép, csöndes itt minden!
Naplók, életrajzi töredékek