Tegnap este a 49. utca és a Broadway sarkán (a világ egyik legzajosabb s legforgalmasabb pontján) a 12. emeleten, Vámbé-ryéknál mintha vidéken ültünk volna egy régi házban, beszélgetve politikáról s a világ dolgairól. Mennyire ember teszi az atmoszférát – igazán csodálatos volt. S megint – mint Bartóknál két évvel ezelőtt — az érzés: micsoda világrend és társadalom az, amely egy ilyen írástudót, jogászt s érdemes politikust olyan szerény viszonyok között enged élni, hogy még egy mozi költségét sem engedhetik meg maguknak.
Naplók, életrajzi töredékek