1945. Július 31.

Borzasztó hírek hazulról. Emmyt múlt év november 12-én deportálták, egy 72 éves, szívbajos asszonyt, aki a világon senkinek sem ártott, akinek létezése nem volt senkinek kárára. S a nyilasoknak sem volt semmi kikutatható érdekük abban, hogy arra kényszerítsék: gyalog induljon Bécs felé. Persze, hogy belehalt. Nővére, Éti önként vállalkozott, hogy vele megy – róla sincs hír. És egy tegnapi levélben még sok-sok ilyen ártatlan áldozat van – ez az aljas borzalom, amit sem megérteni, sem megbocsátani nem lehet, s ami az emberben végtelen utálatot kelt a tömeg iránt, akik közt él. Igen, gyilkosok közt élünk, ezek az alázatos kis emberek, akik röhögve adják ki a jelszót az oktalan vérengzésre – mind gyilkosok! És megutáltam ezen keresztül a magyarságot is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük