1941. Május 19.

Ha csak életről és szaporodásról volna szó: a világ lehetne csúnya és szabálytalan – anyagi funkcióit elvégezhetné robotban s szegényes külsővel. De ki festi meg a virágok színét – ki tervezi a pillangók színes szárnyait olyan precizitással, szabályossággal és művészettel, amit csak utánozni tud az emberi tehetség -, ki tervezi a rovarok arányait, hogy kecsesek legyenek, s a fák leveleit? Miért van ennyi szín és szépség, arány és művészet mindenütt a természetben? Hol a dolgok mögött a tervező  “ a zsemi a művész, aki ezt teremti, mert terv és raiz nélkül egy kis bútort sem lehet csinálni -, kik vannak hát erre a munkára hivatva, s ki adja a megbízást rá az élet óriási terepen. Ez misztikus és csodálatos – mégis reális – és megoldhatatlan!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük