Vasárnap. Magamra ébredés. Ancsi idejött Montechiarából a szomorú hírrel, hogy Jani öcsém hirtelen elhunyt, de velem nem akartak azonnal közölni. Most megmondták. Nagy szomorúság. Ő volt a legkülönb a hat testvér között, akik már mind elmentek. Most már csak én maradtam. De elmondta Ancsi, amit Jani mondott, s amit én nem éreztem eléggé, hogy az egész család együtt és egyenként mindent nekem köszönhet. Én emeltem őket fel, gondoskodtam mindig mindenről. Egy csoda volt, ahogy az a kisfiú nemcsak önmagát, hanem az egész családot kimentette, felemelte, tiszteltté tette a legsúlyosabb időkben.