Nekem a drámaíráshoz csak a puszta tehetségem van és volt meg, semmi más. Sem okosság, sem műveltség, sem jó kapcsolatok, sem jó önmagam eladása. Szóval egy falusi, gyámoltalan, magát adminisztrálni abszolút nem tudó, aki, ha egy társaságban ül, azt veszi észre, hogy mindenki elidegenedik tőle, rá se hallgatnak – kint van a forgalomból, ahová csak akkor tér vissza, ha valami rendkívül sikerültet ír, s ezzel azt hiszi, szerencséje van…
Naplók, életrajzi töredékek