Egész nap Illyés Petőfi-könyvét olvastam. Persze mindenki a maga szempontjából nézi a dolgokat — ő a szegény fiú földosztó vágyálmából -, de mégis hihetetlen érdekes ez az élet. Micsoda gyaloglások – télidőben az országban, összevissza. S ha a természet meg akar tartani valakit, annak a szervezetén nem fog semmi betegség – Petőfinek százszor meg kellett volna halnia fiatal korában. Hogy szellemileg felül maradt, azt alapos műveltségének köszönhette – általában mily műveltek voltak ezek az akkori költők, s mily dolgosak! Még egy fantasztikum: tiszta véletlen, illetve a sors úgy is alakíthatta volna, hogy jóban legyen Kossuthtal, hiszen híres költő volt, s Kossuthnak fel kellett volna ismernie politikai jelentőségét – gondoljunk arra, mi lett volna, ha nem Bemhez megy, hanem Kossuth mellett marad, s vele együtt emigrál Amerikába! Angliába! A világ legnagyobb költője lett volna – ez kétségtelen! S milyen érdekes Bem élete! Nálunk még semmit sem írtak meg.
Naplók, életrajzi töredékek