Tegnapi napom: reggel csengetnek – a postás jön, ajánlott levelet hoz. Svájcból küldik a csekket ezer dollárról (ami sohasem futott volna be, ha nem reklamálom a Hebbel-színháznál a tantiémek megállapítását). Nagy felszabadulás, emberi érzés. Mért jó a rossz állapot? Mert abban minden ilyen többé-kevés-bé váratlan s igazán nem nagyon jelentékeny „bejövetel” remek érzést okoz. Jól emlékszem ezekre a gyerekkoromból, amikor azoktól, akiknél „napokat ettem”, az iskolaév végén 1 forint ajándékot kaptam.
