Ha ezelőtt ötven évvel, mikor Berlinben a Tájfunt írtam, azt mondta volna valaki, hogy két borzasztó világháború után, s 32 darab után mint amerikai állampolgár Beverly Hillsben fogok ülni egy hotelszobában, minden pénz nélkül, s a Tájfunt írom át maira, mert abban látják az új nagy sikert, amely többet jelenthet a számomra, mint akkor jelentett… nem olyan ez, mint egy vad fantázia?
Naplók, életrajzi töredékek