Most jöttem rá, elég későn, hogy Amerikában mindenki – tehát művész, író számára is csak egy szempont van, hogyan tudja eladni magát, s micsoda szervezetbe tud sikeresen bekapcsolódni, ami ezt elvégzi. Ezt tudják a producerek, a színészek — az író legkevésbé tudja, ő, pláne ha régimódi amerikai, mindent a magasabb művészi mértékkel mér. Ez nem kell a producereknek és a filmbusinessnek, mert akkor mindegyikük lemaradna. A művészet rendszerint nem üzleti portéka. (Ez a tévedés!)
Naplók, életrajzi töredékek