Milyen öntudatlan iróniák vannak. Hogy a német birodalmi kancellár a minisztertanácson elfogadott erdészeti és vadászati törvények alapján Göring Hermannt birodalmi erdőmesterré és birodalmi vadászmesterré nevezte ki (embervadászmesterré).
Gyönyörű volt Pest, de az első nyugodt napom a londoni stúdióban van. Magának élhet, tehát ember lehet az ember.
Üdvözöllek, te öreg angol nő, húsz év előtti szalmakalapodban, aki nem hazudod, hogy fiatal vagy, te derék férfi, aki szürke nadrághoz fekete cipőt viselsz, s a nyakkendőd sincs összehangolva az inged színével – nem hazudod, hogy elegáns vagy – nem látszat, minden a valóság aranypénze. De más oldalról: nem szép-e aranyfürtös álmot festeni a valóság helyett? Nem, mert az ébredés nehéz – az élet a realitások felé igyekszik, noha minden irreális!