Elemi csapások napja. Leszakadt a plafon, a pincében csőtörés, elöntötte a díszleteket az árvíz. Érzékeny szerzők! Lakatos, akinek tudomásara adtuk, hogy elfogadjuk a darabját, kétségbeesetten s sértődötten kéri vissza a kéziratot, mert nem megfelelő formában adtuk tudtára, ahogy ő szerette volna, nem kitörő örömkiáltásokkal. Ezt is meg kell tanulni.
Kádárnak sem elég, hogy azt mondjuk elő akarjuk adni a darabját, ömlengő elismerésekre szomjaz, s az egyszerű közlés mögött valami ravaszságot szimatol.
Heltai: a szerző két esetben lesz dühös a színházra: ha előadják a darabját, és ha nem adják elő.
Szép titokzatosan közli, mint barát, hogy a legnagyobb dühvel, kárörömmel várják, mi lesz velünk. ( Újság szerkesztősége.)
Előre kifogásolják, hogy a saját darabommal nyitok, Radó Máriától nem sokat várnak stb. Bármilyen különös, épp a szakmabeliek betegek arra a gondolatra, hogy esetleg sikerünk lehet.
Z. Molnár kétségbeesetten járkál: attól fél, visszavesszük tőle a szerepet. Jobb lett volna nem vállalni az egészet, most nyugodtan írhatnám a kínai darabot.* Félek, megártott a sok izgalom, attól tartok cukorbajt kaptam. Kétségbeesett vagyok a magános lakásban.*A kínai lány című darabról van szó.