Tegnap éjjel álmomban Ambrus Zoltánt mint biztosítási hivatali főnökömet láttam. Ennek az lehet az oka, hogy mostanában mint „főnökre” gondolok rá a darabommal kapcsolatban; s az álom a legkönnyebb és legegyszerűbb formában – a régi hatalmas emléket realizálva – úgy érzékelteti ezt a viszonyt, hogy megteszi hivatali főnökömmé.
Naplók, életrajzi töredékek