Miért nyugtalan a polgári jólétben az ember élete? S miért kívánja, szinte öntudatlanul, minden intellektuel (jó szándékú és jóhiszemű) a tömegek forradalmát? Mert érzi, hogy ez az ő szép élete nincsen addig biztosítva, míg a tömeg nyomora sötét- lik körülötte! Az élet élvezése csak úgy válik lehetségessé, ha a tömegek forradalmi mozgalmukkal maguknak is kivívták azt, a javak egyenlő elosztása révén, s általános jólét rendjében képzelhető csupán el nyugodt egyéni élet is, különben nyomott a lelkiismeret. Az igazságtalanság, amitől a többi ember szenved, valóban csak a kőszívű, önző kapitalisták álmát nem zavarja. Nekik nincs felelősségérzetük.
Elvezettel írom a Seherezádét (melyet operaszövegnek szánok)*.* Operalibrettó „written for Bartók”.