Mindig milyen erőfeszítéseket kell tennem, hogy beleguruljak a munkába, s milyen nehezen érek el a valódi dolgokhoz írás közben. Mintha félne az agyam attól, hogy intenzíven foglalkozzék valamivel, vagy sablonokba, hamis vágányokba téved, vagy egyszerűen szünetel, s más gondolatok felé siklik. Ezen a rendszeres munka sokat változtatna és segítene.
Nekem Svájc roppant való. Most, hogy haza készülünk, vérzik a szívem: megint az otthoni piszok, szemét, pletyka, rágás, csúnya kis ügyek, pöffeszkedő svindlerek, s ebbe vigasztalanul beleesni újból – borzasztó. Itt milyen jó, milyen tiszta, magas horizont és belső tisztaság, irigység nélkül való, igazán emberi és egyszerű az élet.
Naplók, életrajzi töredékek