1958. November 1.
Sokszor azt hiszem, hogy az a 78 éves ember, aki lettem, egy nyugalmazott bakter Mezőkaszonyban, én magam azonban egy önbizalmas, erős ötvenes író vagyok, tele […]
Naplók, életrajzi töredékek
Sokszor azt hiszem, hogy az a 78 éves ember, aki lettem, egy nyugalmazott bakter Mezőkaszonyban, én magam azonban egy önbizalmas, erős ötvenes író vagyok, tele […]
Ancsinak igaza van abban, hogy én elsősorban mesekitaláló, sztorielmondó vagyok — rengeteg színpadra-filmre alkalmas téma jut eszembe. Ez nagy tulajdonság. Boccaccio volt ilyen, s évszázadokig […]
Újra olvasom a Vadkacsát. Ez volt, ami az első drámaírói impulzusomat adta. Nevezetes, és csak most olvasom, hogy Ibsen 1884 szeptemberében Hegelnek írt egy levelet […]
Mintha most rájöttem volna az élet értelmére. A nagy mindenségből, a világmisztériumból előbújt kis unokám, Matteo Rossi-Doria, magyarul Matyi. Itt, a szemünk előtt telik meg […]
Ma jött a hír, hogy Jóska öcsém Budapesten elmúlt, hosszú nyugalmas betegség után, és teljes gondtalanságban, az Ódry Árpád Színészotthonban töltött évek után. Sokféle emlék. […]
Ma reggelizés közben jutott eszembe: óriási film Churchillről, a világ egyik legfontosabb korszakának a története, az ő életeseményei keretén belül. Világesemény lehet – csak óvatosan […]