HíresháttólHollywoodig

A film nagy varázslója: a rendező, csaknem egyedül. Gnffith és Lubitsch értik a mesterségüket, nagyon tehetségesek, és éppen a műfajra hangolva kivételesen tehetségesek – tehát ami néha kevésbé sikerül, de mindig nívón van – a nívótlanok és tudatlanok nagy tömegével szemben. Azonban hamarosan eljön az idő, midőn a filmrendezés tudása általánosabb lesz, mikor éppen annyian fognak tudni valóban jó filmet rendezni, mint amennyien jó színdarab-, opera-, operett-előadásokat tudnak rendezni, vagy zenekarokat jól dirigálni.

Tájfun1914

“Itt van, hazájától, a cseresznye virágos, lampionos, azáleás, fura dalú kis hazájától messze elszakítva, régen és sok okkal elvágva a nagy és becses japán ifjú férfi: Tokeramo. Tüdővészes a formája, beesett a válla, előre hajló nagy a feje, s az őseitől örökölt páratlan lelkét egy egészen újonnan szerzett vágy s hirtelen sikerektől megrészegedett nagyzási mánia fogja el: ez a ferdeszemű sárga fiú mindent meg akar tanulni, amit egész Európa, amit az egész fehér faj tud.”

Forbidden Paradise1924

A cárnő elleni államcsíny kísérletét egy Alekszej nevű amúgy bűnrészes katonatiszt hiúsítja meg Az uralkodónő kegyeire bízza magát aki pedig méltóztatik szeretői sorába emelni

IMDB